Péntek délután jöttem haza kicsiny (de keményen balra húzó) városunk belvárosából. A hócipőm tele volt már a fasz közlekedéssel. Amióta a kecske megépítette az új buszpályaudvart, a közlekedést káosz uralja. 10 percnyi elintézendőm volt és 1 óra alatt fordultam meg.
Szóval látom ám, hogy valami készülődik, mert ennyi rendőrt élőben én még életemben nem láttam. Pedig elég régóta itt lakom a stadion mellett és láttam már egy s mást. Sebaj, igyekszem haza. Látom ám, hogy a körforgalomban, ami felé lakom sorban állítják meg a rendőrök az autósokat. Kérdi tőlem egy kis filigrán rendőrcsaj, hová megyek. Mondom haza, és közlöm vele az utca nevét. Erre ő látszik, hogy erősen gondolkodik. „-Akkor sajnos nem engedhetem el, körbe kell menni.” Nézek hitetlenkedve! Mi van!!!????? Gyakorlatilag az első utca innen! Közben odajön egy debella: „-Sajnálom asszonyom, de csak lakcímkáryával rendelkezők hajthatnak be.” Akkor miért nem ezzel kezdték? …és már veszem is elő a kártyát. Debella: „-Igen. Ezzel a lakcím kártyával nem lehet bemenni, tessék körbe menni!” Mondom neki: ”Hadd menjek már itt le, 20 másodperc alatt otthon vagyok! 1 órája bent vagyok a dugóban és ha körbe megyek, olyan mintha a város túlsó feléről mennék haza!„ Nem, és nem és nem!
Akkor ba…átok meg szemét seggfejek!
Még dühöngtem egy ideig. Hogy lehet az, hogy elzárják a haza felé vezető utat és megtiltják, hogy arra menjek? Az égvilágon semmi akadálya nem volt, hogy arra menjek, de nem engedték. Talán mert magyar trikolór volt a
visszapillantómon?
Na ilyen egy rendőrállam…
-cherrygirl-