Felhívtam az ÁNTSZ-t (nem a KÖJÁL-t!). Az illetékes hölgy rendkívül készségesen a tudtomra adta, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy a gyerekem ebédjét elhozzam a saját éthordómban. Azt is megígérte, hogy megemlíti az esetet a konyhának, ahol főzik az ebédet. Továbbá mondott egy tippet, hogy akár úgy is elhozhatnám a kaját, hogy kikérem tányérba ahogy a gyerekek és átöntöm kis edénykémbe. Nesze nektek! …és akkor még én éreztem magamat rosszul, hogy kukacoskodom…

Megjegyzés: nagyon szeretem az iskolát ahova fiam jár, hisz én is idejártam. Szeretem a tanárokat, sokat régről ismerek, jó a kapcsolatunk velük. Nem őket akartam bántani vagy kellemetlen helyzetbe hozni, egyszerűen csak nem hagyom magam. Naponta átvernek, megetetnek minket mindennel ebben a világban amiről nem tudunk vagy egyszerűen  csak nem veszünk róla tudomást. Miért ne tehetnénk érte valamit? Csak el kell indulnia a folyamatnak és talán egyszer jobb világ lesz. Legalább is reméljük!!!