Szomorú vagyok.
Néhány év alatt sikerült annyira uniformizálni a játékipart, hogy egymás után próbálom ki a interneten játszaható havidíjjas játékokat, de mind unalmas. :(
Ugye adott egy játék, mondjuk a World of Warcraft. Fantasy elemekkel teletűzdelt világ, ahová ha belép az ember, 24 dolcsi körüli árért kap egy hónap játéklehetőséget. Majd minden újabb hónapban 12 dolcsiért játszhat tovább. (számoljunk kicsit. wow előfizetők száma most 8 millió körül van. ezt beszorozva a 12 dolcsival...nos sok fagyit lehetne venni rajta.)
No de most nem is a pénz miatt postolok.

Amint belépek a játékba, miért van az az érzésem, ezt már nyomtam 1x-2x-10x. Az nem lehet - gondolom magamban - hiszem most töltöttem le elsőként. (szégyen rám, hogy ennyi évet vártam rá, tudom.) Majd beugrik. A Gyűrűk Ura MMORPG változatával néhány hete játszottam és az is szinte ugyan ezt a feelinget hozta. Legyél törpe, majd menj el ide vagy oda, nyirj ki pár kisállatot, és máris szintet tudsz lépni. Majd menj el és keres meg valakit. Ha az nincs meg a megadott helyén, folytasd a keresést. Satöbbi, satöbbi. Szóval nem eröltetik meg magukat a cégek. Hozzák a jó előre legyártott sablonokat, amiket lehet már nem is a fejlesztők készítenek, hanem egy másik program hoz létre. A Kalandmodul 2007. Vagy mit tudom én.

Ezek a játékok mind arra vannak kihegyezve, hogy pótlólagos szociális eszközként, az embereket összehozza. Tehát ismerkedj a játékon belül, szerezz barátokat, és együtt induljatok a "nagy" csatába. Tudom én vagyok antiszociális elem, de nem szeretek játékokban ismerkedni. Én egyedül akarom felvenni a csatát a mindent ölő sárkánnyal, hogy megszerezzem a repedtsarkú királylány kegyét.
Ha meg haverkodni akarok felhívom a barátaimat, vagy mégjobb SZEMÉLYESEN találkozom velük.