Sokszor csináltunk már bulit. Midenfélét. Grillbulit, legénybúcsút, bababulit, csajbulit, kanbulit, ballagási bulit, gyerekbulit, szülinapi bulit stb. Valahogy mi vagyunk az ügyeletes buliszervezők. (Igaz nekünk van a legnagyobb grillsütőnk:) ) Nem panaszként, hisz nem olyan nagy fáradság, örömünket leljük benne és anyagilag sem megterhelő, mert általában batyusbulikról van szó.
De azért néha jó lenne, ha visszahívnának minket, mert mi is szeretünk vendégségbe menni. Kiélvezni, hogy más süti meg a húst, hogy más pakol össze, na meg úgy általában, hogy néha változatosabb legyen számunkra a dolog.
Vannak olyan jóbarátok, akik igyekeznek ennek eleget tenni, akkor mi megyünk buliba és vannak olyanok, akiknél még soha nem jártunk, de ők mindig ott vannak mindenhol. Már évek óta emlegetik, hogyha elkészül a kert, majd ők is csinálnak grillbulit, a következő náluk lesz stb. A kert már több mint két éve elkészült, de minket még mindig nem hívtak át egy kis sütögetésre. Gondoltuk, le vannak sz…va, úgyis mindig nálunk vannak a legjobb összejövetelek, ez a kereszt a mienk.
Na, de azért… Történt nemrég ugyanis, hogy a barátnőm itt volt nálam és arról beszéltünk ki mit, fog vacsorázni. Az ő férje tarját süt tárcsán, én pedig már nem eszem aznap semmit. Volt is este füst a környéken sűrű, a férj nem jófajta fát rakhatott a tűzre. A lényeg, hogy kis családjuk meghitten hármasban sütöget egy szombat este. Gondoltam: milyen harmonikus!
Pár napra rá aztán kiderült, hogy nem is idilli vacsi volt odaát, hanem a jóbarát meghívta a bélyeggyűjtő haverjait egy kis pöndre, ami hajnalig is kitartott. Mekkora pofon! Hát ez nem esett jól. Mi a baj velünk? Az, hogy nem az a központi téma nálunk, hogy ki mennyiért és milyen telefont vett a férjének, vagy ki milyen autót venne, ha milliói lennének, vagy most akciósan mennyiért lehet a Sechelle szigeteken nyaralni? Vagy egyszerűen csak nem hoz hasznot a konyhára, nem érdeke ha néha áthívnak? Ha, ez így van akkor nem is igazi jóbarátról van szó. Pedig ő kiakadt amikor kiderült, hogy a következő buli időpontja pont akkora esik amikor bélyeggyűjtőtalálkozó lesz.
Szar ügy. Azt hiszem ezentúl minden általunk összehozott bandázás a bélyeggyűjtő találkozó időpontjára fog esni.
De azért néha jó lenne, ha visszahívnának minket, mert mi is szeretünk vendégségbe menni. Kiélvezni, hogy más süti meg a húst, hogy más pakol össze, na meg úgy általában, hogy néha változatosabb legyen számunkra a dolog.
Vannak olyan jóbarátok, akik igyekeznek ennek eleget tenni, akkor mi megyünk buliba és vannak olyanok, akiknél még soha nem jártunk, de ők mindig ott vannak mindenhol. Már évek óta emlegetik, hogyha elkészül a kert, majd ők is csinálnak grillbulit, a következő náluk lesz stb. A kert már több mint két éve elkészült, de minket még mindig nem hívtak át egy kis sütögetésre. Gondoltuk, le vannak sz…va, úgyis mindig nálunk vannak a legjobb összejövetelek, ez a kereszt a mienk.
Na, de azért… Történt nemrég ugyanis, hogy a barátnőm itt volt nálam és arról beszéltünk ki mit, fog vacsorázni. Az ő férje tarját süt tárcsán, én pedig már nem eszem aznap semmit. Volt is este füst a környéken sűrű, a férj nem jófajta fát rakhatott a tűzre. A lényeg, hogy kis családjuk meghitten hármasban sütöget egy szombat este. Gondoltam: milyen harmonikus!
Pár napra rá aztán kiderült, hogy nem is idilli vacsi volt odaát, hanem a jóbarát meghívta a bélyeggyűjtő haverjait egy kis pöndre, ami hajnalig is kitartott. Mekkora pofon! Hát ez nem esett jól. Mi a baj velünk? Az, hogy nem az a központi téma nálunk, hogy ki mennyiért és milyen telefont vett a férjének, vagy ki milyen autót venne, ha milliói lennének, vagy most akciósan mennyiért lehet a Sechelle szigeteken nyaralni? Vagy egyszerűen csak nem hoz hasznot a konyhára, nem érdeke ha néha áthívnak? Ha, ez így van akkor nem is igazi jóbarátról van szó. Pedig ő kiakadt amikor kiderült, hogy a következő buli időpontja pont akkora esik amikor bélyeggyűjtőtalálkozó lesz.
Szar ügy. Azt hiszem ezentúl minden általunk összehozott bandázás a bélyeggyűjtő találkozó időpontjára fog esni.
